Legismertebb koffeintartalmú italunk - a tea és a kóla mellett - a kávé. Azt azonban talán kevesen tudjátok, hogy a koffein a kokainnal és morfiummal megegyezõ megítélés alá esõ vegyület.

TÖRTÉNELEM:
A kávénak - a teához hasonlóan - nem ismerjük sem a származási helyét, sem felfedezésének történetét és idejét. Azt tudjuk, hogy a teát mintegy 2000 éve, a kávét pedig kb. 1000 éve fogyasztják.
Augustus Naironi professzor, a páduai egyetem tudósa, 1671-ben megjelent könyvében összegyûjtötte a kávéval kapcsolatos értesüléseit. A kötetben szerepel egy olyan történet is, melyet azóta a világ minden részén átvettek és - bár nincs hiteles alapja - úgy tekintik, mint a kávé felfedezésének történetét:
Abesszína Kaffa nevû tartományában élõ szerzetesek kecskenyáját a kolostor közelében legeltették. A pásztor egyik nap tanácsot kért a szerzetesektõl: mi lehet az oka annak, hogy a kecskék az elmúlt éjszakákon nem pihentek, hanem nyugtalanul mozgolódtak. A pásztor semmirõl sem tudott számot adni, ami ezt a szokatlan jelenséget megmagyarázhatná. A papok, hogy megfejtsék a rejtélyt, kimentek a legelõre. A kecskék éppen egy élénkzöld levelû, fehér virágokkal és érett bogyókkal telt fáról lakmároztak. A szerzetesek arra gyanakodtak, hogy ez az ismeretlen növény okozza az állatok nyugtalanságát. Megkóstolva a fa gyümölcsét, kellemes ízûnek találták. Vittek belõle a kolostorba, hogy ott közelebbrõl is megvizsgálják. Este, szokott ájtatosságuk elõtt, megfõzték a gyümölcsöket, hogy a bennük lévõ kemény magvakat megpuhítsák. A levesnek jó íze volt. Éjszaka meglepve tapasztalták, hogy nem álmosak, holott máskor alig tudták nyitva tartani a szemüket a fáradtságtól. Ettõl kezdve rendszeresen fogyasztották az új italt, melyrõl elterjedt a környéken, hogy felfrissíti az embert.
Ezzel a történettel magyarázható az abesszínai Kaffa városnév és a kávé szó közötti összefüggés is. Van azonban olyan feltevés is, hogy a kávé szó az arab guhwaból származik, ami izgatót, serkentõt jelent. A mohamedánok általános felfogása szerint viszont a kávé az arab kahveh szóból ered, hiszen a kávé "az iszlám bora", és ez a szó bort jelent. (A Korán ugyanis tiltja az igazhívõknek a borivást, ezt a kávé helyettesíti náluk.) A kávé helyett oly gyakran használt mokka szó pedig feltehetõen a jemeni Mokha városából származik. Egyébként a Közel-Kelet minden kávéfogyasztó országa magának tulajdonítja a kávé felfedezését.
Feljegyzések szerint a kávé a XIII-XIV. században került Arábiába, s a mekkai zarándokok vitték késõbb tovább az egész mohamedán világba. A XVI. század végére már egész Arábiában és Perzsiában elterjedt, s nemcsak élvezeti cikként, hanem gyógyszerként is alkalmazták. Az araboknál így több évszázados kultusza van fõzésének és ivásának.
A kávé Európába a török hódoltság idején került. A XVII. században a hajózással már az egész világ kereskedelmi piacán megjelent, s a nagy kereslet miatt a gyarmatokon kávéültetvényeket kellett létrehozni, és meg kellett tanulni a termesztését is. A XVII-XVIII. században már nemcsak a kávéfogyasztás volt általános, hanem a kávéházak elterjedése is.

TERMESZTÉS
A kávé a trópusok jellegzetes növénye. A kávéültetvények az egyenlítõ két oldala mentén, széles gyûrûként veszik körül a földet. A kávéfa vadon is megtalálható Etiópiában vagy a Kongó vidékén. Magassága eléri a 15 métert. A nemesített kultúrnövény azonban már csak 1,5-3 méter magas. A kávéfa kezelése, a termés leszedése nagyrészt kézi erõvel történik, ezért kellett a fa magasságát ilyen mértékben csökkenteni. A kávéfa nagyon igényes, a környezeti hatásokkal szemben érzékeny növény. A kávé a kávéfa vagy -cserje gyümölcsének magja. Igen sok kávéfajta kerül forgalomba. Nevüket vagy a fajtáról kapják, vagy a behajózási kikötõrõl, városról, esetleg országról nevezik el.
A legismertebb három kávéfajta a Coffea arabica (arab kávé), a Coffea liberica (libériai kávé) és a Coffea robusta (robuszta kávé). Ezek az alapfajták, melyeknek több ezerre tehet? változatuk van. A sok fajtaváltozatot az okozza, hogy a fajtiszta kávé más termõhelyen, új életkörülmények között általában megtartja ugyan alaptulajdonságait (alak, szín, jelleg, minõség), de az új telepítéskor kisebb mértékben új színárnyalatot, enyhén változó ízt, zamatot is kaphat. Szakértõk az arab kávénak adják a legjobb minõsítést.

KÉMIA
Runge német fizikus a XVIII. század végén fedezte fel és különítette el a koffeint, a kávénak ezt az akkor még ismeretlen hatóanyagát. A koffein "a kávé lelke". Egy alkaloida, mely a nikotinnal, a morfiummal, a kokainnal tartozik egy csoportba. Nemcsak a kávéban található meg, hanem más növényekben is. A koffeintartalom a kávéban 1-2%, a kóladióban 3-3,5%, a teában 3-4%. (A teában levõ hatóanyagot régebben teinnek hívták, amíg nem azonosították a kávéban levõ koffeinnel.)
A teában ugyan nagyobb a koffeintartalom százalékos aránya, mint a kávéban, egy csésze tea elkészítéséhez azonban kevesebb teafüvet használunk fel, mint amennyit egy csésze kávéhoz a kávéõrleménybõl. A teaivók tehát - normális mértékû fogyasztás mellett - nem fogyasztanak több koffeint, mint a kávékedvelõk.
A koffein vízben kevésbé oldódik, alkoholban viszont annál inkább. A növénybõl kivont vagy mesterséges úton el?állított koffein fehér, száraz, kristályos szerkezet?, igen keserû ízû anyag, mely egyes gyógyszereknek is adalék anyaga, sõt: külön koffeintartalmú gyógyszerek is kerülnek forgalomba (pl. Quarelin, Antineuralgica, Salvador tabletta - mind fájdalomcsillapítók).
A kávéban - a koffeinen kívül - még víz, olaj, cukor, csersav, cellulóz, fehérje, klorogénsav, trigonellin és más ásványi anyagok is találhatók, melyeket együttesen kálinak nevezünk.

FELDOLGOZÃS
A kávégyümölcsöt és magját száraz és nedves eljárással, illetve pörköléssel lehet feldolgozni. A pörkölés teszi lehetõvé, hogy a nyers kávéból italt készíthessünk. A pörkölés következtében a nyers mag víztartalma csökken, térfogata viszont jelentõsen megnõ, és kialakulnak a kávé jellegzetes íz-, illat- és zamatanyagai.

A KÁVÉ KÉSZÍTÉSE
A kávéitalt fõzéssel készítjük. A korai id?kben a törökös kávé volt a legegyszerûbb fõzési módszer, mely a maihoz hasonló feketekávét adott. Ez a fajta kávé úgy készül, hogy az õrleményt és a vizet addig forralják, amíg a habja el nem tûnik (elforr). Ezután egy kis hideg vizet öntenek hozzá, mire a kávéalj (zacc) az edény aljára kerül. Leszûrés után fogyasztják. Ez az ital telt, de erõs zamatú, nem ízletes. Ugyancsak régi kedvelt módszer volt a lefõzés, amikor lábasban fõzték a kávét. A púderfinomságú örleményt cukorral együtt fõzték, s ezt az italt a kávéaljjal együtt itták. A kávédaráló gépek és a nagyobb fõzõedények megjelenésekor a kávéfõzésnek sokféle változata terjedt el. Igazi lendületet az olasz kávéfõzõ gépek megjelenése hozott. A XVIII. században már ismerték a szûrt kávét. A kerek, ma is használatos kávészûrõt pedig közel 150 éve használjuk.
Ma már a kávét nagyon sokféle módon készítik: törökösen - zaccal, olaszosan - tejszínnel és csokoládéval (cappuccino), ír módra - whiskyvel, görögösen - jéggel, és így tovább ...
Kávépótlók és -pótlékok
Mivel a kávé kezdetben nagyon drága volt, a szegényebb néprétegek pótkávét fogyasztottak, amellyel az eredeti kávé ízét, színét, zamatát igyekeztek utánozni. Sokféle növényi anyagot, magot használtak fel erre a célra, elsõsorban a mandula vagy borsó, gabona, datolyamag szerepelt a pótkávék anyagai között. Mindegyiknek voltak hívei, de ezekbõl az italokból mégis éppen az hiányzott, ami a kávé jellege, értéke: a koffein és a különleges zamat.
A cikóriakávé megjelenésével viszont már komolyabb konkurencia jelentkezett. A nemesített, pörkölt cikóriagyökér íze hasonlít a kávé ízére, s ez annyira bevált pótszer lett, hogy a cikóriából készült kávé ma is forgalomban van. A malátát viszont fõleg pótlékként használják. A pörkölt árpamalátából készült malátakávé tisztán ritkán kerül fogyasztásra, inkább szemes kávéval, esetleg más pótkávéval elkeverve használják.

A KOFFEIN ÉS A KÃVÉ BIOLÓGIAI HATÃSAI
A pörkölt kávéban átlagosan 1-1,2% koffein van, és ez - az elkészítés módjától függõen - részben vagy akár egészben megmarad a belõle készített italban is. Míg a törökös kávéba a kifõzött kávé koffeintartalmának csak kb. az 50%-a kerül be, addig az eszpresszó- vagy filterkávéba a teljes mennyiség. Egy dupla feketében általában 0,1 gramm koffein található, melynek hatása többnyire 1-5 óráig tart.
A kávé élettani hatása a koffein függvénye. A mértékkel fogyasztott koffein gyakorlatilag ártalmatlan élvezeti szer. A belgyógyászok szerint naponta egy-két kávé senkinek az egészségében nem tehet kárt. Néhány krónikus betegségben szenvedõnek viszont tilos a kávéfogyasztás (pl. hasnyálmirigy-gyulladás, gyomorfekély, magas vérnyomás esetén). A szakemberek szerint számtalan kedvezõ hatása lehet a kávénak az emberi szervezetre. Enyhe izgató hatása a központi idegrendszerre segíti a koncentráló- és teljesítõképességet, a gyors döntéshozást, kitolja a fáradtságérzés küszöbét, csökkenti az álmosságot, szellemileg frissít, javítja a közérzetet. A koffein erõteljesebbé teszi a szívmûködést, emeli a pulzusszámot és - kis mennyiségben fogyasztva - tágítja az ereket. Koszorúér-tágító hatásának köszönhetõen a szívet több oxigénhez juttatja. Hatására az agy több vért kap, ami a szellemi tevékenység fokozását segíti.
Az emésztésre gyakorolt hatása viszont kevésbé pozitív. Csersavtartalma izgatja a gyomor nyálkahártyáját. A hasi ereket - ellentétben a szívkoszorúérrel - szûkíti, ezáltal lassul a táplálék felszívódása. Ezért közvetlenül ebéd után - a szakemberek tanácsa szerint - nem ajánlott kávét fogyasztani. A koffein - a központi idegrendszerben termelõdõ hormon keletkezésének mérséklése által - fokozza a vizeletelválasztást.
A nagyobb adagban fogyasztott kávé megzavarhatja a központi idegrendszer munkáját és nagyfokú idegességet, nyugtalanságot, kézreszketést, álmatlanságot okozhat. A mértéktelen kávéfogyasztás még egészséges emberekben is szabályos koffeinmérgezést válthat ki. Ennek tünetei: erõs ingerlékenység, étvágytalanság, gyomorfájdalom, szívbetegségre vagy gyomorfekélyre utaló panaszok. Még nagyobb mennyiségben fogyasztva pedig akár halálos méreg is lehet. A halálos adag a szakemberek szerint 10 gramm (80-100 csésze) körül lehet.
A koffein hatására elmúlik vagy csökken ugyan a fáradtságérzet, de e hatás elmúltával újra visszatér a fáradtság, a szervezet erõtlenné válik. Fáradt ember nem hajszolhatja kímélet nélkül önmagát kávéfogyasztással, mert egy idõ után a szervezet szellemileg és fizikailag is leromolhat. A koffein tehát nem pótolja a pihenést!
Egyesek igen érzékenyek lehetnek a kávéban levõ koffeinnel szemben: már egyetlen csésze kávé elfogyasztása is kellemetlenséget okozhat, sõt, elõfordulhat, hogy ellenkezõ hatást vált ki: fokozott álmosságot és aluszékonyságot.
Új tanulmányok azt mutatták ki, hogy a koffein növeli a kálciumveszteséget, így az osteoporózis (csontritkulás) egyik kiváltójává válhat. "Kálciumveszteséghez az vezet, ha a koffeintartalmú italok: kávé, tea, kóla, kiszorítják étrendünkbõl a kálciumban gazdag italokat, például a tejet" - vélekedik Janet-Berger-Lux, az omahai egyetem kutatója. Véleménye szerint ami igazán öli a csontokat, az a dohányzás. Tehát a kávé cigarettával kombinálva már agresszív támadás egészségünk ellen.

EGYES ITALOK KOFFEINTARTALMA
Egy csésze kávé 100- 150 mg
Egy csésze tea 10- 50  mg
Nagy pohár kóla 30- 60  mg
Egy bögre kakaó 2- 8    mg
Egy szem fájdalomcsillapító 32-65  mg

FOGYASZTÁS
Hogyan iszunk kávét?
A kávéivás szokása minden más drogozási formánál szertartásosabb. Olyannyira, hogy külön intézménye van a kávé fogyasztásának: a kávéház. Ezek a többnyire patinás épületek mindig is az értelmes gondolatok helyszínei voltak, mûvészek, fõleg a szépirodalom mûvelõinek törzshelyei. A reggeli sajtófigyeléshez nélkülözhetetlen volt a csészében gõzõlgõ fekete, és a szomszédos asztaltársaság. Ma sincs ez másként: az emberek ritkán kávéznak egyedül.
Miért iszunk kávét?
Van, aki a SZERTARTÃS MIATT. A kiszámított, rendszeres mozdulatok, a kávé kiskanállal történõ monoton kevergetése mind-mind segíti a relaxációt, a pillanatnyi ellazulást, megállást a nagy rohanásban. Ezekre az emberekre nem is a kávé, hanem a szituáció van kedvezõ hatással. Õk azok, akik akár egy óra hosszat is ülnek egy csésze kávé felett, elbeszélgetve.
Többen isznak TELJESÍTMÉNYNÖVELÕ, FÁRADTSÁGÛZÕ HATÁSA MIATT kávét. Vizsgaidõszakban, intenzív szellemi munkát igénylõ feladatok végzésekor sokan nyúlnak a kávéhoz. A legtöbb visszaélés ilyenkor történik a szerrel.
Mások HANGULATJAVÍTÓNAK használják, hiszen a benne lévõ koffein pszichoaktív drog, serkentõszer, mely befolyásolja hangulatunkat és viselkedésünket. A rutinszerû, reggeli kávéivás többnyire ezt a célt szolgálja. Sokunknak kell bátorítás egy új nap elkezdéséhez, erre pedig a kávé az egyik legalkalmasabb drog. Baj csak akkor van, ha szokásos adagja nélkül az ember már nem is tud szembenézni az új nap kihívásaival. Hiszen - mint minden droghoz - ehhez is könnyû hozzászokni. Megvonása komoly tünetekkel jár: fejfájás, fáradtság, depresszió jelentkezhet.
Olyanok is vannak, akik kávéval GYÓGYÍTJÁK MAGUKAT. A koffein alkotórésze a fájdalomcsillapítóknak, így a kávé önmagában is segíthet megszabadulni kínzó fejfájásunktól. Használják a másnaposság tüneteinek (fej- és más fájdalmak) enyhítésére is. Ilyenkor néhány csepp citromlevet csepegtetnek az italba. Bizonyára emlékszel Surdára: Õ is kávét ivott, amikor leesett a vérnyomása. Kevés olyan ember van, aki, ha meghallja, hogy valakinek vérnyomáscsökkenése van, ne azt javasolná kapásból, hogy "igyál gyorsan egy kávét!".

NÉHÁNY JÓ TANÃCS

Rendszeres fogyasztás esetén
Ha naponta iszol kávét, jó, ha a kávéivásodban kialakítasz bizonyos rendszert. Ha állandó kávéivó vagy, törekedj arra, hogy mindennap azonos idõben fogyaszd el feketédet! Éhgyomorra soha ne igyál, és késõ este sem célszerû már fogyasztani (feltéve persze, ha nem direkt azzal a céllal teszed, hogy átvirraszd az éjszakát)!
Ha rendszeresen iszol kávét, lehetõleg tejjel vagy tejszínnel idd, mert a tej fehérjéi lassítják a koffein felszívódását, tehát megnövelik hatásának idõtartamát. Ugyanakkor a tej és a tejszín közömbösíti a kávéban levõ csersavat is.
Ha nincs rá okod (márpedig mi lenne?), lehetõleg ne emeld az adagod! Nem biztos, hogy a több kávé fogyasztása annyival több kedvezõ hatást is hoz, mint reméled!
Alkalmi fogyasztás esetén
Ha étkezés után fogyasztod a kávét, ne rögtön, hanem 15-20 perccel az étkezés befejezése után idd meg. Ez idõ alatt a szervezeted át tud állni az emésztésre. Emésztésed még a kávéivás elõtt megindul és zavartalanul folyik utána is, noha a kávénak egyébként emésztéslassító hatása van.
Ugyanezzel magyarázhatjuk, miért tévhit az, hogy az ittas embert a kijózanítja kávé: a kávé nem sietteti az alkohol távozását a szervezetbõl, hanem éppen lassítja, tehát még tovább tartja fenn az ittas állapotot. Az alkohol testidegen méreg, ellenszere nincs, tehát hatásának csökkentésére vagy megszüntetésére vegyszerek sincsenek.
Ha a szervezeted nincs hozzászokva a kávéhoz, elég egy adag is ahhoz, hogy felfrissülj, ha szükségesnek érzed. Fölösleges hirtelen nagy dózissal terhelni magad, mert sokkal úgysem leszel frissebb, viszont lényegesen több munkát adsz a szervezetednek.