Nyelés útján (orális alkalmazás)
A drog a gyomorból a vékonybélbe jut, ahol fölszívódik, s így kerül be a vérkeringésbe (hasonlóan az ételhez és italhoz). Az emberek többek között alkoholt és koffeint isznak, illetve tablettákat, marihuanát és hasist esznek. Ez a leglassabb módszer, ugyanis a drognak végig kell haladnia a gyomron és a vékonybélen. Még lassabb a hatás, ha a drog fogyasztója a drog alkalmazását megelõzõen étkezett is. A legtöbb drog esetében ez a legkevésbé kockázatos fogyasztási mód, a hatás túladagolás esetén is csak lassan alakul ki, így viszonylag hosszú idõ áll rendelkezésre a beavatkozáshoz.

Szippantás vagy fogínyre helyezés útján
A drog az orr és a száj bélését képezõ vékony bõrön, a nyálkahártyán keresztül szívódik fel a vérbe. A drog perceken belül hatni kezd - nem olyan gyorsan, mint a füst formájában való belégzés esetében, de gyorsabban, mint lenyelésnél. Így használják a tubákot (egyfajta dohánykészítmény, amelyet a fogínyre helyeznek), a kokain-hidrokloridot és a heroint. ez az alkalmazás az orr és a fogíny nyálkahártyájának épségét kockáztatja. A rendszeres intranzális (orron keresztüli) heroinszippantás krónikus szipogást, orrvérzést okozhat, sõt, az orrlyukak közötti porc átlyukadásához is vezethet. A tubák, ha mindíg ugyanoda helyezik, fokozatosan elsorvasztja az ínyt, s egyes kutatások szerint ákeltõ hatása is van.

Füst vagy pára belégzése útján (inhalálás)
A drog a tüdõn halad keresztül, ahol a levegõ az oxigén-széndioxid csere során szoros kapcsolatba kerül a vérerekkel. Ha a tüdõ légcsatornáit egyetlen sorba rendeznénk, elérnénk akár egy fél fultbalpálya hosszát is. A drog nagyon gyorsan hatni kezd, többek közt ezen tulajdonsága miatt az egyik legkedveltebb módszer. A hatás gyorsan bekövetkezik ("rush"). Így használják töbek közt a nikotint, a marihuánát és a hasist, valamint a kokaint és a crack-kokaint.

Injekció útján ("szúrás" vagy "lövés")
A drog közvetlenül a vérkeringésbe jut. Ha a drogot fõérbe juttatják, például vénába injektálják, az egyenesen a vérkeringésbe kerül, s a hatás szinte azonnal érezhetõ. Minthogy a felhasználó az alapállapottól ("józan" vagy "tiszta" állapot angolul "straight") fokozatos hatásbeállás nélkül egyenesen droghatás alá kerül ("beáll" vagy "betép" angolul a "high" állapotba jut), a felhasználó azonnal érzi a kábítószer hatását ("rush"), amit az injekciót alkalmazók nagyon nagyra becsülnek. Néhány percel tovább tart a hatás kialakulása, ha a drogot izomba (intramuszkulárisan) vagy bõr alá (szubkután) adják be. A heroin például mindhárom módon alkalmazható. A kokaint csak intravénásan lehet beadni, ugyanis a bõrrel szembeni toxikus hatáshatása miatt a bõr alá vagy az izomba adva tályogok kialakulásához vezethet. A kockázati tényezõket itt általában a nem kellõképpen tiszta injekciós felszerelés jelenti, illetve az, hogy ugyanazt a felszerelést több személy közösen használja. A vér útján terjedõ patogének (hepatitis, HIV, stb.) így egyik személyrõl a másikra terjedhetnek. A baktériumok szub-bakteriális endocarditist okozhatnak, amely nem más, mint a szívburok körüli gyulladás. Tályogok kialakulását okozhatja a nem megfelelõ injektálás vagy valamely ideg véletlenszerû megsértése, így például a combtájéki ideg közvetlen közelében elhelyezkedõ combtájéki vénába történõ óvatlan injektálás akár paralízishez is vezethet. Túladagolás esetén nagyon rövíd idõ áll rendelkezésre a segítségnyújtáshoz.